Heves Megye természeti adottságai
Heves megye az Észak-Magyarország-i régióban található, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye határolja. A megye székhelye Eger.
A megyét az Alföld, a Bükk-vidék, illetve a Mátra határolja. Megyénkben található az ország legmagasabb pontja, Kékes tető is. Domborzati fekvése jelentősen befolyásolja, hogy a megyében milyen mezőgazdasági tevékenység folyik. Erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás leginkább északon jellemzi, míg délen szántók, szőlőültetvények, gyümölcsösök vannak. Vízrajza is igen kedvező megyénknek, hiszen a megyehatáron folyik a Tisza, illetve itt található a mesterségesen kialakított Tisza-tó, de keresztülfolyik a Zagyva, a Tarna és az Eger patak is. Mindezen természeti adottságok kedvezőek az ide látogatók számára, hiszen nem csupán gyönyörű városok, idegenforgalmi látnivalók kelthetik fel érdeklődésüket, de a domborzati adottságok is sok kikapcsolódási lehetőséget teremtenek az ide vágyóknak.
Jellemző földrajzi pontok
- a megye legészakibb települése Istenmezeje (Pétervásárai járás)
- a megye legdélibb települése Pély (Hevesi járás)
- a megye legkeletibb települése Poroszló (Füzesabonyi járás)
- a megye legnyugatibb települése Nagykökényes (Hatvani járás)
A megye területének 13%-a a Bükki Nemzeti Park részét képezi.
Heves megye pozicionálása - európai és hazai kitekintés
Közösségi közlekedés (közúti közlekedés, vasút)
2019. IV. negyedévében Heves megyében a 15–74 éves népesség 60,9%-a, 135 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,2%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 2,1 százalékponttal elmaradt az országostól.2020. II. negyedévében Heves megyében a 15–74 éves népesség 57,9%-a, 128 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 4,2%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 4,5 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.
A munkaerőpiacon 123 ezer fő foglalkoztatottként, 5 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A járvány következtében a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké nőtt 2019. II. negyedévéhez képest. Az előbbiek száma az országosnál jelentősebben csökkent, az utóbbiaké az átlagnál kevésbé emelkedett. A foglalkoztatási ráta 55,8%-ot tett ki, ami 2,6 százalék-ponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az arány alacsonyabb volt az országos átlagnál (59,5%).A munkanélküliségi ráta 3,7%-ot ért el, ami 0,7 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az arány elmaradt az országos átlagtól (4,6%).
Keresetek
2019-ben Heves megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 338 ezer, a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 225 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 350 ezer, a nettó átlagkereset 233 ezer. A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 7,7%-kal múlta felül a 2019. i. félévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme elmaradt az országostól, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legalacsonyabb volt. Az alkalmazottak 9,5%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
A versenyszférában 6,2%-kal, 378 ezer forintra, a költségvetési szférában 13,3%-kal, 320 ezer forintra emelkedtek a keresetek.
Nyilvántartott álláskeresők
Heves megyében 2019. december végén 10 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk 2,7%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg országosan 2,9%-kal csökkent. A pályakezdő álláskeresők száma (833 fő) 2,7%-kal fogyott, az összes állás-keresőhöz viszonyított arányuk 8,1% volt.
Heves megyében 2020. június végén 16 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. számuk az országos átlaggal egyező-en, 52%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A jelentős emelkedés hátterében a koronavírus-járvány első hullámát követően a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldása, és így az aktív munkakeresés megindulása állt. A pályakezdő álláskeresők száma (1176 fő) 30%-kal több lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 7,3% volt. Az álláskeresők 36%-a legfeljebb 3 hónapja, 23%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni.
A tartósan állás nélkül lévők száma 33%-kal meghaladta a 2019. júniusit. Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (42%) a leg-feljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 26%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 27%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 5,5%-uk pedig diplomás volt.
Forrás: TOP2020 kiadvány
A Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2019-ben 158 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 15%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Országosan 6,9%-os növekedés történt. A Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2020. I. félévében 50 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 31%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A csökkenés mértéke alapján Heves a nagyobb visszaesést mutató megyék közé tartozott. A beruházási érték 60%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások realizálták.
A koronavírus okozta járvány által előidézett kedvezőtlen gazdasági környezet hatására a II. negyedévi teljesítmény volumene 35%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A beruházások viszonylag koncentráltak voltak. A fejlesztési források 55%-át a feldolgozóiparban, 5,7%-át a közigazgatásban, 5,3%-át a víz- és hulladékgazdálkodásban használták fel. A feldolgozóipar beruházásainak volumene 35%-kal vissza-esett, a víz- és hulladékgazdálkodásé 11, a közigazgatásé ennél mérsékeltebben 4,0%-kal csökkent. A feldolgozóiparon belül az elektronikai iparban, az élelmiszeriparban, valamint a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban valósultak meg a legnagyobb értékű beruházások. Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztések 65%-a gépek, berendezések és járművek beszerzésére, 35%-a épületek és egyéb építmények építésére irányult. Az építési beruházások volumene 25%-kal csökkent. A külföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 36, a belföldieké 31%-kal visszaesett. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 66%-a importból származott. Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére a megyei gazdaság szereplői 262 millió forintot költöttek, reálértéken 6,1%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál. Egy lakosra jutó beruházás.
Heves megye 2021-2027-es tervezési időszakára vonatkozóan a Koncepciójában stratégiai célként fogalmazta meg a kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztést. A prioritás átfogó célja Heves megye gazdasági élete további dinamikus növekedésének elősegítése, a térségi és helyi gazdaság fejlődésének, jövedelemtermelő képességének támogatása, valamint a jelenlegi munkahelyek megtartása mellett újabb munkahelyek létrehozásának ösztönzése a vállalkozások innovatív tevékenységének elősegítése, a vállalkozási környezet javítása révén.
Az Európa 2020 Stratégia által elvárt javuló foglalkoztatási ráta megtartása és a koronavírus világjárvány okozta új típusú kihívások Heves megyében is szükségessé teszik a gazdaságában kulcsszerepet játszó vállalkozások fejlesztését, munkahely megtartó és teremtő képességük megerősítését, továbbá a megyében jellemző élelmiszeripari, gépipari és turisztikai vállalkozások fejlesztésének segítését. Továbbra is kiemelt cél, hogy a vállalkozások könnyebben jussanak hozzá a termékek, technológia- és kapacitás célú fejlesztéseikhez, valamint eredményesebb működésük támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz.
Heves megye versenyképességének javításához elengedhetetlen a foglalkoztatottak számában eddig elért eredmények megtartása és a foglalkoztatás volumenének további növelése. A megyei programban is kiemelkedő célként jelenik meg a foglalkoztatottság növelése. Az egyes beavatkozások célja a megye gazdaságának fejlesztése, melynek egyik eszköze a foglalkoztatottsági ráta növelése, a munkahelyek megtartása kapcsán a koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívásokra adott válasz. A megye húzógázatainak, így a gépipar, enegrgetikai szektor, turizmus és az élelmiszeripar fejlesztése egyaránt hozzájárul a megyei foglalkoztatottság javításához, ezzel is erősítve Heves megye gazdaságát.
A megye iparterületeinek ésszerű, a helyi adottságokhoz igazodó fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy az épített környezettel történő összhang megteremtése az ipari területekkel kapcsolatban is megvalósulhasson. A koncepcióban megjelenő energiahatékonysági korszerűsítések megvalósítása mind a vállalkozások, mind az önkormányzati szféra számára elengedhetetlen, hiszen a megye közszolgáltatásainak, illetve gazdaságának fenntartható fejlesztése csak abban az esetben lehetséges, ha az egyes beruházások energiahatékonysági korszerűsítésekkel egészülnek ki.
A munkahelyek megőrzését és további álláshelyek teremtését indukáló beruházások kiemelt jelentőséggel bírnak. A kitörési pontként meghatározott iparágak, így például az élelmiszeripari, energetikai, gépipari ágazatokat érintő fejlesztések a megye gazdaságfejlesztésének továbbra is meghatározó alapját képezik. A megye vállalkozásainak a program intézkedései mentén történő fejlesztése iparágtól függetlenül elsősorban a munkahelyteremtést és az új típusú kihívásokra (pl. digitalizáció térnyerése és annak igénye) történő hatékony reagálást szolgálja, az önkormányzatok ipari területekre vonatkozó fejlesztései pedig a helyi gazdaságfejlesztésben jelenthetnek újabb lendületet.
A gazdasági szereplőknek mindazonáltal fel kell készülni a jövő kihívásaira – többek között a digitalizáció térhódítására (Ipar 4.0), az innováció, a körforgásos gazdaság, illetve a fokozott környezeti tudatosság/klímavédelem elvárásaira – mert mindezek elmaradása versenyhátrányt jelenthet a globalizált világban.
Tekintve, hogy a megye középső részén fekvő gazdasági tengely és annak környezete, a már kiépült ipari parkjai adják a megye gazdasági teljesítményének közel 80%-át a megyei gazdaságfejlesztési elképzelések között meghatározó arányt képvisel a megyei ipari parkok, nem ipari park jogállású iparterületek és inkubátorházak terület előkészítését és infrastrukturális fejlesztését célzó projektötletek támogatása.
Mezőgazdaság
Növénytermesztés
2020-ban Heves megyében 51,9 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket. Szántóföldi kiterjedésük 6,1%-kal, együttes hozamuk (262,2 ezer tonna) ennél több mint kétszer nagyobb mértékben, 14%-kal csökkent. A tritikálé és a rozs termésátlaga nagyobb volt az országosnál, és a tritikálét leszámítva a megyei rangsor középső vagy utolsó harmadában találhatók. A tritikálé fajlagos hozama 2020-ban az ezredforduló óta a legmagasabb volt a megyében.
A kalászos gabonatermés 78%-át a búza adta. 2020-ban a legfontosabb kenyérgabonából az előző évinél 7,4%-kal kisebb területen 15%-kal kevesebb termést arattak, ezáltal termésátlaga (5,0 tonna/hektár) 8,3%-kal alulmúlta a 2019. évit.
Az árpa hozama jóval nagyobb mértékben csökkent (11%-kal), mint a kiterjedése (1,5%-kal), így fajlagos hozama (5,5 tonna/hektár) 9,3%-kal kevesebb lett. Tritikáléból a 2019. évinél 38%-kal nagyobb területről 77%-kal több magot gyűjtöttek be, ezáltal termésátlaga (5,2 tonna/hektár) 29%-kal emelkedett. A megyében a szántó kisebb részén termesztett rozs és zab termesztése 2020-ban jelentősen visszaszorult a megyében.
Feldolgozóipar
Forrás: KSH
Heves megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein az I‒III. negyedéves kibocsátás volumene 2010 óta folyamatosan emelkedett, 2020 első kilenc hónapjában viszont a járvány negatív hatásainak következtében a termelés 13%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. (Országosan 9,0%-kal csökkent a teljesítmény.) A termelési érték 1085 milliárd forintot tett ki.
A járvány miatti tavaszi korlátozások és üzemleállások a megyében is nagymértékű visszaesést okoztak. A termeléskiesés júniustól mérséklődött, augusztusban és szeptemberben pedig már 2,6, illetve 11%-kal meghaladta az ipari teljesítmény az egy évvel korábbit.
A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2020. I‒III. negyedévi termelése (folyó áron 950 milliárd forint) összehasonlító áron 16%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesés szinte teljes egészében a megyei teljesítmény közel héttizedét adó elektronikai ipar és a járműgyártás termeléskiesésének volt a következménye.
Az ipari értékesítés volumenének 15%-os csökkenése alapvetően az exportpiacok szűküléséből származott, a belföldi eladások 2,8%-kal mérséklődtek. Az export 17%-os visszaesése elsősorban az elektronikai ipar kivitelének csökkenéséből adódott, de a járműgyártás is jelentősen hozzájárult. A hazai bevételek elmaradásában pedig a fémfeldolgozás, kohászat játszotta a kulcsszerepet. A megyében összességében az exporteladások domináltak, a bevételek 85%-a ebből származott.
Építőipar
Forrás: KSH
A Heves megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2020. I‒III. negyedévi termelési értéke 27,4 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 12%-os csökkenés mellett – 14%-kal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól. A csökkenést elsősorban a korábbi beruházási programok kifutása, valamint a koronavírus okozta járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai okozták. A megyei építőipari szervezetek kibocsátása az országos 1,3%-át adta 2020 első háromnegyed évében.
Az építményfőcsoportok közül a kibocsátás 55%-át adó épületépítések termelési volumene 12, az egyéb építmények építéséé pedig 16%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az országos tendenciához hasonlóan a Heves megyei építőipari szervezetek megrendelései is csökkentek: a vállalkozások 2020 I‒III. negyedévében 22,4 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 17%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A szeptember végi 3,4 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 5,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Turizmus
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2019. január – 2020. szeptember
Forrás: KSH
Heves megyében a koronavírus okozta járvány első, tavaszi hulláma idején sok kereskedelmi szálláshely zárva tartott a korlátozó intézkedések hatására, és vendégforgalmukat nyáron is visszafogta az emberek csökkenő utazási hajlandósága, szeptembertől pedig a fertőzés ismét fokozódó terjedése és a külföldiek beutazására vonatkozó szigorítás. Ennek következtében 2020 I–III. negyedévében a szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőház-telepeken, közösségi szálláshelyeken a vendégek (297 ezer) és az általuk eltöltött vendégéjszakák (690 ezer) száma 39, illetve 38%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A 2020.áprilisi 98,8%-os visszaesést követően nyáron fokozatosan visszatértek a vendégek, a szálláshelyeken a legforgalmasabb hónapnak számító augusztusban az eltöltött vendégéjszakák száma 16%-kal maradt el az előző évitől. Szeptemberben viszont ismét kedvezőtlen irányba változott a tendencia, 26%-kal csökkent az értéke az egy évvel korábbihoz képest.
A külföldi állampolgárok hosszabb ideig szembesültek utazási korlátozásokkal, mint a magyarok, a járvány második hullámának erősödésétől, szeptembertől az országba látogatásukat újra feltételekhez kötötték. Ebből is adódóan 2020 I–III. negyedévében a külföldi vendégek által a megyében eltöltött vendégéjszakák száma erőteljesebben csökkent, mint a belföldieké, összességében 69%-kal kevesebb éjszakára (49 ezerre) maradtak a kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2019 azonos időszakában. A belföldi vendégek éjszakái (641 ezer) 33%-kal csökkentek.
A szálláshelyek első kilenc hónapban regisztrált összes bruttó árbevétele (14 milliárd forint) folyó áron 29%-kal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől. Az árbevételen belül a szállásdíjak összege 26, a vendéglátásé 29, az egyéb szolgáltatásoké 35%-kal csökkent.
A koronavírus okozta járvány következtében megváltozott vásárlói szokások, illetve a boltok nyitva tartását korlátozó rendelkezések megtörték a kiskereskedelmi forgalom évek óta tartó emelkedését. A megye kiskereskedelmi üzleteiben a forgalom volumene az áprilisi mélypontot (- 88,7%) követően mindössze júliusban haladta meg csekély mértékben az egy évvel korábbi értéket.
Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/203/index.html
EGRI IPARI PARK
A park kezdeti 14,3 HA-os területének infrastruktúrális beruházásai 2000-re befejeződtek, megépült a K2 feltáró út állami és önkormányzati támogatások segítségével. Kezdetben 3 vállalkozás működött a park területén, melyek mintegy 100 főt foglalkoztattak. Jelenleg több mint 60 vállalkozás működik a Parkban, összterülete eléri a 100 hektárt.
Az Egri Ipari Park Kft. 1997-ben elnyerte az Ipari Park Címet.
Támogatott szektorok, termelési ágak:
- Élelmiszer gyártás
- Textília, ruházati termék gyártás
- Fafeldolgozás, bútor-, papír és papírtermék gyártás
- Fémfeldolgozási termékek gyártása
- Gép- gépi berendezés-, villamos ipari-, híradástechnikai-, közúti jármű gyártás
Az ipari park elhelyezkedése
- távolság városközponttól: 2 km,
- autópályától: 28 km ,
- távolság vasúttól: a vasúti útvonal közvetlenül a park mellet halad el, vasútállomás 1 km-re van, a park iparvágánnyal rendelkezik
Az ipari park által nyújtott szolgáltatások:
- Tanácsadás – műszaki, jogi, pénzügyi, pályázatfigyelés
- Szolgáltatások – területőrzés, biztonsági szolgálat, bérelhető irodák, étkezési, kiskereskedelmi, közlekedési céljárat, műszaki, karbantartás, tárgyaló, előadóterem, rendezvényszervezés
- Logisztikai szolgáltatások – fuvarszervezés, szállítás, vámügyintézés
- Innovációs szolgáltatások – technológiai transzfer, K+F,információs iroda
- Inkubációs szolgáltatások – inkubátorház
2002-ben megépült a Parkban az Innovációs és Technológiai Központ. Az inkubátorház és ipari park szolgáltató központ funkciót betöltő központban 12-20 m2-es irodák és 80-120 m2-es üzemcsarnokok vannak bérbe vehetők kezdő, illetve kisvállalkozások számára a pici árnál kedvezőbb bérleti díjért. A tárgyaló- és a konferenciaterem lehetőséget teremt üzleti tárgyalások lefolytatására, valamint különféle rendezvények, tanfolyamok, előadások megrendezésére.
Fejlesztések a térségben
Felsőtárkány iparterületeinek bővítése út és közműépítéssel
Célja a belső közműhálózat korszerűsítése a Berva Iparterületen, illetve teljes körű kiépítése a Déli Iparterületen; illetve a jelenleg hiányzó szilárd burkolatú feltáró és bekötő út kiépítése a Déli Iparterületen. A fejlesztés helyszínei Felsőtárkány iparterületei a lakóövezettől elkülönülten, két helyen kerültek kijelölésre. Elsőként a Berva Iparterület A 18,1 Ha területű iparterület Felsőtárkánytól Ny-ra, attól mezőgazdasági és erdészeti területekkel elválasztva, Eger közigazgatási határán fekszik.. Az itt működő 45 vállalkozás adja Felsőtárkány helyi bevételeinek mintegy 85 százalékát, miközben mintegy 680 embernek biztosít munkahelyet. A második kijelölt helyszín a Déli Iparterület Részben azért, mert a település fenti iparterülete jelentős részben megtelt, részben pedig azért, mert viszonylagos távolsága a településtől sok vállalkozás számára nem ideális, az elmúlt 1-2 évtizedben Felsőtárkány D-i lakóterületéhez csatlakozva, a 2505-ös főúttól DK-re, azzal párhuzamosan, ÉK-DNy-i irányban került kialakításra a Déli Iparterület, korábban mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokon. A 20 Ha-os területen jelenleg 15 vállalkozás működik (összesen 36 fővel).
Andornaktályai Ipari Park fejlesztése
Elsősorban az új ipari park alapinfrastruktúrájának kialakítására fókuszálnak. A fejlesztési elképzelés közvetlenül épül a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által az M25-ös autóút és az Andornaktályát elkerülő 2502-es út készülő szakaszának fejlesztéséhez. Andornaktálya önkormányzata és az épülő M25-ös út révén az új iparterület kialakítása a jó közlekedési lehetőséggel már vonzó iparterületté válik azon vállalkozások számára, ahol a logisztikai, a termékek szállítása alapvető szempont. Az ipari park, infrastruktúra fejlesztése elősegíti a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari növekedés fenntartását és a betelepítettségének növelését, emellett a beruházás hozzájárul a szolgáltatások komplex, minőségi fejlesztéséhez.
Füzesabonyi Ipari Park fejlesztése
A fejlesztés meglévő Ipari Park területén valósul meg. A fejlesztés elősegíti a befektetések technikai és szakmai feltételeinek jelentős javítását, az ipari növekedés fenntartását és a betelepítettségének növelését, emellett pedig a beruházás hozzájárul a szolgáltatások komplex, minőségi fejlesztéséhez. Az Ipari park területe 31,36 ha amely még hasznosítható szabad terülte 19,68 ha. Jelenleg 5 vállalkozás működik az Ipari parkban, összesen 489 főt foglalkoztatva.
A fejlesztés az infrastruktúra javítását és az úthálózat fejlesztését továbbá az Ipari parkban elérhető szolgáltatások és betelepülési feltételek javítását célozza. A projekt keretin belül az Ipari parkhoz vezető Kerecsendi út is felújításra kerülne, felépítésre kerül egy Vállalkozói Inkubátorház. A tervezett Inkubátorház nettó alapterülete 2211 m2 mely igény szerint blokkokra két fő funkcióra osztható. Az első fő funkció az önálló blokkokra osztható csarnokrész, melyhez gépészeti helyiség, női és férfi öltöző, vizesblokk és kiszolgáló helyiségek tartoznak. A második az irodai rész mely szintben elkülönül a csarnoktól. Az Inkubátorház csarnokrészében önálló blokkonként kialakított bejáratai, az alapanyag és a készáru mozgatására, raktározási célra szolgálnak. A fejlesztés a már betelepült vállalatok szempontjából is előnyös, hiszen az Ipari Park infrastruktúrája bővül, és az inkubátorház számukra is igénybe vehető szolgáltatásokat biztosít.
BÉLAPÁTFALVAI IPARI PARK
A Bükk hegység lábánál, egy védett természeti környezet közvetlen szomszédságában működik a 74 Ha területű Bélapátfalvai Ipari Park, melyet a Bélkő hegyről elnevezett társaság a BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. üzemeltet.
Az egykori cementgyári terület 2001-ben nyerte el az Ipari Park címet. A rekultivációs ipari park kedvező ár-érték arányú bérleti és eladási áraival, széles körű szolgáltatásaival áll a vállalkozások rendelkezésére. Az ipari park ma a kistérség gazdasági központja. Az ipari parkba az országos hálózathoz kapcsolódó külön iparvágány vezet, így más ipari parkokhoz képest nagy előnye, a környezetkímélő és gazdaságos vasúti szállítás lehetősége. Az Ipari Park saját iparvágány rendszerrel (5 sínpálya) rendelkezik, amely révén közvetlen összeköttetésben van az országos vasúti pályarendszerrel. Az M3-as autópálya és a Füzesabonyi közlekedési csomópont szintén közvetlen összeköttetésben van a Bélapátfalvai Ipari Parkkal, amely környezetkímélő, gazdaságos áruszállítást tesz lehetővé.
Az Ipari Parkban közművesített zöld- és barna mezős területek állnak rendelkezésre, amelyek kedvező feltételek mellett bérelhetők vagy vásárolhatók.
A már betelepült kis- és középvállalkozások 5 és 50 fő közötti létszámot foglalkoztatnak. Profiljukat tekintve főként a fa-, fém, textil- és élelmiszer feldolgozás jellemző az itt tevékenykedő cégekre, de különböző raktározási, logisztikai feladatok ellátására is kiválóan alkalmas lehet a terület.
Több 4 és 10 m közötti belmagasságú ingatlant találunk itt, illetve az Ipari Park területén található létesítmények majd mindegyike saját pincével rendelkezik, amely az épület alaprajzával azonos méretű.
Itt található Magyarország egyik legnagyobb (2007-2009) 12.000 m2 nagyságú sík tárolója.
A BIP egy kiépített vízvezetékrendszeren keresztül közvetlen összeköttetésben áll a Lázbérci víztárolóval, így ipari mennyiségű, de ivóvíz minőségű víz áll a betelepülő vállalkozások rendelkezésre.
A BIP közvetlen összeköttetésben áll a Mátrai Hőerőművel egy 120 kV nagyfeszültségű elektromos vezetékhálózat révén. A vezeték jelenleg is élő feszültség alatt van. A vezetékrendszer alkalmas arra, hogy egy létesítendő hőerőmű által termelt áramot az országos hálózatba visszatáplálja.
Fejlesztések a térségben:
Ipari park fejlesztése Bélapátfalván
A projekt célja a belső erőforrásokra épülő, gazdaságélénkítő és foglalkoztatás-ösztönző térségi és helyi gazdaságfejlesztés, az ehhez szükséges helyi feltételek biztosítása, illetve a helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér és szolgáltatások fejlesztésének támogatása. Az üzleti infrastruktúra részeként kiemelt célterület a helyi ellátáshoz kapcsolódó önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtése a helyi vállalkozók megerősítése a foglalkoztatás bővítése céljából.
Az Ipari Parkban az elavult közműrendszer felújítására, útfelújításra és a meglévő szolgáltató épület rekonstrukciójára kerül sor.
Az érintett ingatlan területe: 26 ha
GYÖNGYÖS IPARI PARK
A Gyöngyös Ipari Park Fejlesztő Kft. 1999-ben alakult. Az ipari park címet a park 2000-ben nyerte el. Az Ipari Park Kft abból a célból hozták létre, hogy Gyöngyös városa képes legyen kihasználni azokat az előnyöket az ipartelepítés számára, melyeket a már ma is jelentkező befektetői igény, a város fekvése, az autópálya közelsége és a képzett munkaerő megléte adhat.
Az ipari park területén lehetőség van akár 30 ha területen való zöldmezős beruházás megvalósítására is, de kisebb területek is rendelkezésre állnak leendő betelepülők számára. A területek jelentős részben belterületiek és teljes körűen elérhetőek minden szükséges infrastruktúrával. A telkek határán megtalálható a nagy kapacitású ivóvíz, nyomott szennyvíz hálózat, akár 20 KV-os villamos energia valamint gázvezeték is. A területen megoldott a közlekedés mivel kiépített utak találhatóak az Ipari Parkban a megfelelő csapadékvíz elvezetéssel és közvilágítással.
Előnyök Gyöngyös, mint helyszín kiválasztása szempontjából:
Az Ipari Park jelenlegi mérete 100 hektár, 200 hektárig bővíthető.
ABASÁRI TECHNOLÓGIAI ÉS INNOVÁCIÓS PARK
Abasár Község Önkormányzata önerőből alakította ki az Abasári technológiai és innovációs parkot. Az Ipari Park címet 2006. óta viselő ATIP, közvetlenül a település mellett, kitűnő és jól megközelíthető területen fekszik.
Az Abasári Ipari Park Budapesttől 80 km-re helyezkedik el, amely az M3-as autópályán és a 3. sz. főútvonalon 1 óra alatt elérhető. A Park mivel az M3-as autópálya mellet helyezkedik el, ezért ipari és kereskedelmi célú befektetésekre kiválóan alkalmas. Az autópálya és a nagy termelő egységek közelsége miatt az utak maximálisan alkalmasak kamionforgalom lebonyolítására.
A vasúti közlekedés optimális, mivel a Budapest – Miskolc kettős vágányú vasútvonal Gyöngyöstől 13 km-re található, amely 100 vagon egyidejű rakodására alkalmas. Emellett lehetőség van a Visontai Ipari Park iparvágányainak használatára együttműködési megállapodás keretében. Az Ipari Park előnyös földrajzi elhelyezkedéséből adódik, hogy nem csak a térség, hanem a határon túli régiók gazdasági életébe is bekapcsolódhat.
Az Abasári Technológiai és Innovációs Park (ATIP) alapterülete 65,6 hektár, amelynek nagy része közvetlenül a település határán helyezkedik el. Alapvetően zöld- és barnamezős ipari területről van szó, amelyek a szőlőtermelésből teljesen kivonásra kerültek és további átépítésre nem szorulnak. A tulajdonosi viszonyokat tekintve a régi Ipari Park területe teljes egészében az Önkormányzat tulajdonát képezi.
Az Abasári Technológiai és Innovációs Park teljes körűen közművesített, a víz, szennyvíz, tüzivíz, ipari áram és a gáz rákötés lehetősége minden betelepülő vállalkozás számára az igényeknek megfelelően biztosított. A további közműfejlesztések (például nagyobb kapacitási igény kiszolgálására) a betelepülő vállalkozások igényeitől függően gyorsan kialakíthatóak.
A terület infrastrukturális lehetőségei adottak. Valamennyi bővítést és rácsatlakozást igénylő közműnél és infrastruktúránál a kiviteli engedélyek rendelkezésre állnak.
HEVESI IPARI PARK
A Hevesi Ipari Park az észak-magyarországi régióban, Heves megyében, Heves város meghatározó ipari vállalatainak szomszédságában kb. 28,33 hektáron jött létre zöld- és barnamezős beruházás keretében. Közlekedés-földrajzi elhelyezkedése ideális, a 31-es úton elérhető az M3-as autópálya füzesabonyi leágazása, a Kisköre-Kál-i vasútvonal pedig a területtől 1 km-re esik. A terület infrastruktúrája jó, de az elkövetkező időszakban bővítésre van szükség. Az ipari park alapterületén (103.645 m2) 6 vállalkozás is működik a területnek több bérlője is van. Az ipari park fejlesztési területe 17,97 hektár: mezőgazdasági működésből kivont zöldmezős területek. 2006-ban nyerte el az „Ipari Park” címet.
Fejlesztések a térségben
Iparterület kialakítása Erdőtelken
Az ipari terület kialakítására a település déli határán elhelyezkedő Fő út Erdőtelek és Tenk közötti szakaszán lévő területen kerül sor.
A projekt keretében egy új csarnok épül, a hozzá tartozó kiszolgáló és adminisztratív épületrészekkel, portával és belső úthálózattal, valamint az ehhez kapcsolódó alapinfrastruktúra kiépítésével.
Az érintett ingatlan területe: 18,159 ha
Iparterület kialakítása Kálban
A tervezési terület a település Ny-i részén, a Jászapáti út mellett található. A 3. sz főút, az M3-as jelű autópálya közvetlen közelsége, valamint a kialakítandó gazdasági terület településszerkezeti pozíciója ideális befektetési környezetet teremt a projekt megvalósítására.
A létrehozandó iparterületen a közműhálózat kiépítésén túl 10 db építési ingatlan, illetve az ingatlanok közötti út kerül kialakításra, valamint felépül egy kb. 600 m2-es csarnoképület is.
Az érintett ingatlan területe: 10 ha
Kapcsolat:
Iparterület kialakítása Heves Városban
A projekt átfogó célja, hogy új iparterület kialakításával, új vállalkozások Hevesre költözésével, a foglalkoztatottság növelésének elősegítésével növekedjen a község gazdasági aktivitása. A projekt közvetlen célja az iparterület révén a munkahelyteremtés növelése a településen, ezzel a lakosság helyben tartása, illetve a betelepülni kívánó vállalkozások számára kedvező feltételek biztosítása. Közvetett cél az iparterület megépülésével létrejövő minőségi kereskedelmi szolgáltatások bővülése, valamint az egyes ágazatok közötti összhang megerősödése, ami szintén hozzájárulhat a település versenyképességének növekedéséhez. A megvalósítandó tevékenységek között szerepel Iparterület kialakítása – zöldmezős fejlesztés (ipari épület építése - iroda és műhelyépület, valamint üzemi és raktárépület-, belső úthálózat és parkolók kialakítása, közművek kiépítése) akadálymentesítés, kötelező nyilvánosság biztosítása, elektromos töltőoszlop telepítése.
HATVANI IPARI PARK
A Hatvani Ipari Park Hatvan-Újhatvan városrészének észak-nyugati részén a Robert Bosch út melletti területeken helyezkedik el. A Hatvani Ipari Park cím viselésére Hatvan Város Önkormányzata jogosult, mely címet 1998-ban nyerte el.
Iparterület kialakítása Heréd Községben
A projekt átfogó célja, hogy új iparterület kialakításával, új vállalkozások Herédre költözésével, a foglalkoztatottság növelésének elősegítésével növekedjen a község gazdasági aktivitása. A projekt közvetlen célja az iparterület révén a munkahelyteremtés növelése a településen, ezzel a lakosság helyben tartása, illetve a betelepülni kívánó vállalkozások számára kedvező feltételek biztosítása. Közvetett cél az iparterület megépülésével létrejövő minőségi kereskedelmi szolgáltatások bővülése, valamint az egyes ágazatok közötti összhang megerősödése, ami szintén hozzájárulhat a település versenyképességének növekedéséhez. A fejlesztés részét képezi az Iparterület kialakítása – zöldmezős fejlesztés (ipari épület építése - iroda és műhelyépület, valamint üzemi és raktárépület-, belső úthálózat és parkolók kialakítása, közművek kiépítése). A létesítendő új ingatlanok az akadálymentesítési és energiahatékonysági előírások figyelembe vételével épülnek. Szándéknyilatkozat alapján eddig 5 vállalkozás jelezte betelepülési szándékát az iparterületre.
Iparterület kialakítása Horton
A projekt átfogó célja, hogy új iparterület kialakításával, új vállalkozások Hortra költözésével, a foglalkoztatottság növelésének elősegítésével növekedjen a község gazdasági aktivitása. A projekt közvetlen célja az iparterület révén a munkahelyteremtés növelése a településen, ezzel a lakosság helyben tartása, illetve a betelepülni kívánó vállalkozások számára kedvező feltételek biztosítása. Közvetett cél az iparterület megépülésével létrejövő minőségi kereskedelmi szolgáltatások bővülése, valamint az egyes ágazatok közötti összhang megerősödése, ami szintén hozzájárulhat a település versenyképességének növekedéséhez. A megvalósítandó tevékenységek között szerepel Iparterület kialakítása – zöldmezős fejlesztés (ipari épület építése - iroda és műhelyépületek, belső úthálózat és parkolók kialakítása, közművek kiépítése) akadálymentesítés, kötelező nyilvánosság biztosítása, elektromos töltőoszlop telepítése.
A Kormány 1251/2015. (IV. 23.) Korm. határozata Magyarország Kormánya és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás végrehajtásával összefüggő feladatokról tartalmazza a Modern Városok Program keretében a kormány által elfogadott fejlesztési elképzeléseket. A Kormánnyal megkötött együttműködési megállapodás elsősorban nagy összegű infrastrukturális projekteket tartalmaz.
Az együttműködési megállapodás tartalmazza az Eger MJV-t érintő nagy közlekedésfejlesztési beruházásokat: Eger gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolása, intermodális csomópont megvalósítása. Ezen beruházások önmagukban is jelentős hatással bírnak Eger MJV gazdaságának fejlődésére, beruházások és munkahelyteremtés előtt nyitják meg az utat, mindemellett az Integrált Területi Programban (ITP) foglalt, fenntartható közlekedésfejlesztési beavatkozásokkal, illetve gazdaságfejlesztési beavatkozásokkal szoros összhangot mutatnak, együttes megvalósításuk esetén multiplikatív hatások érvényesülnek.
Az együttműködési megállapodásban foglalt intézkedés, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. tulajdonában levő egyes földrészletek Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata részére, az Eger déli iparterületen ipari park céljára történő átadásáról további fejlesztési lehetőségeket nyit meg az ITP-ben kiemelten kezelt iparterület fejlesztése vonatkozásában.
Az együttműködési megállapodás egy komplex fejlesztési programot nevesít az egri vár fejlesztése vonatkozásában, illetve Nemzeti Vízilabda és Úszóközpont megépítését tartalmazza, mely egyrészt tovább erősítheti Eger térség-központi szerepét.
A Modern Városok Program keretében tehát Egerben illetve a megyeszékhely környezetében több mint egymilliárd forint támogatást fordítanak az infrastrukturális, kulturális, gazdasági, sport illetve turisztikai célú fejlesztésekre.
A fejlesztésekről, megvalósítási folyamatokról folyamatosan kapunk információkat a médiumokban, melyek az alábbi linkeken elérhetők:
http://www.tveger.hu/tag/modern-varosok-program/
http://www.egerhirek.hu/cimke/modern-varosok-program
http://eger.hu/hu/hirek/vezeto-hirek/c/jo-utemben-halad-a-modern-varosok-program-19277
https://www.heol.hu/kozelet/helyi-kozelet/milliardos-fejlesztesi-pakkot-kapott-eger-1352213/
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében támogatásban részesült Heves megyei projektek (2017. június 30-ig)
TOP-1.1.1-15-HE1 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése
Projekt település: Bélapátfalva
Pályázó neve: Bélkő Nonprofit Területfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság
Projekt megnevezés: Ipari park fejlesztése Bélapátfalván
Dátum: 2017-05-15
Összeg (Ft): 400.000.000
TOP-1.1.1-15-HE1 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése
Projekt település: Füzesabony
Pályázó neve: Füzesabonyi Városüzemeltetési Korlátolt Felelősségű Társaság
Projekt megnevezése: Füzesabonyi Ipari Park fejlesztése
Dátum: 2017-05-15
Összeg (Ft): 521.905.088
TOP-1.1.1-15-HE1 Ipari parkok, iparterületek fejlesztése
Projekt település: Erdőtelek
Pályázó neve: Erdőtelek Községi Önkormányzat
Projekt megnevezése: Iparterület kialakítása Erdőtelken
Dátum: 2017-05-15
Összeg (Ft): 910.000.000
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Bodony
Pályázó neve: BODONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Helyi piac kialakítása Bodonyban
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 33.300.000
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Domoszló
Pályázó neve: DOMOSZLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: „Piactér kialakítása Domoszlón”
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 69.600.000
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Kál
Pályázó neve: KÁL NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Helyi piac fejlesztése Kálban
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 57.500.000
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Atkár
Pályázó neve: ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Helyi piac fejlesztése Atkáron
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 25.850.088
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Lőrinci
Pályázó neve: LŐRINCI VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Közösségi piac épület korszerűsítése, fedett és nyitott piactér építése
Lőrinciben
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 317.010.415
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Nagyfüged
Pályázó neve: NAGYFÜGED KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Helyi termelői piac létesítése Nagyfügeden
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 26.419.226
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Sirok
Pályázó neve: SIROK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Kofa-tér piactér
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 45.609.876
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Heves
Pályázó neve: HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Közétkeztetés korszerűsítése Heves Városban – HVBÓKI Arany János
úti Óvoda konyha felújítása
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 54.999.875
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Verpelét
Pályázó neve: VERPELÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Vásártér kialakítása Verpeléten
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 130.600.000
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Balaton
Pályázó neve: BALATON KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Helyi gazdaság komplex fejlesztése Balatonban
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 184.389.199
TOP-1.1.3-15-HE1 Helyi gazdaságfejlesztés
Projekt település: Nagyréde
Pályázó neve: NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Helyi termelői piac létesítése Nagyrédén
Dátum: 2017-06-13
Összeg (Ft): 25.719.532
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Szarvaskő
Pályázó neve: SZARVASKŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Fesztivál helyszín kialakítása Szarvaskő Község Állomáskert területén
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 109.064.270
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Nagyréde
Pályázó neve: NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A Fáy kastély turisztikai fejlesztése Nagyrédén
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 84.999.316
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Heves
Pályázó neve: Heves Város Önkormányzata
Projekt megnevezés: Halász-kúria turisztikai fejlesztése Heves városban
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 289.000.000
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Egerszalók
Pályázó neve: EGERSZALÓK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Egerszalók központjának turisztikai célú fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 260.000.000
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Pétervására
Pályázó neve: Pétervásárai Sporthorgász Egyesület
Projekt megnevezés: A pétervásárai horgásztó infrastrukturális fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 65.000.000
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Nagykökényes
Pályázó neve: NAGYKÖKÉNYES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Művészetek kertje
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 400.000.000
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Tiszanána
Pályázó neve: TISZANÁNA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Tiszanána-Dinnyéshát strand- és csónakkikötő fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 250.000.000
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Gyöngyös
Pályázó neve: GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Kulturális és aktív turizmus fejlesztése Gyöngyösön
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 492.001.950
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Kisköre
Pályázó neve: KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Kiskörei Kikötő fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 245.000.000
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Pély
Pályázó neve: PÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Pély Község bekapcsolása az EuroVelo 11 kerékpár útvonal
vérkeringésébe
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 75.000.000
TOP-1.2.1-15-HE1 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható
turizmusfejlesztés
Projekt település: Sirok
Pályázó neve: SIROK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Interaktív séták a Tarna mentén
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 259.999.997
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Nagytálya
Pályázó neve: NAGYTÁLYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: A Nagytályai Szivárvány Óvoda infrastrukturális fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 20.688.290
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Kápolna
Pályázó neve: KÁPOLNA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A Kápolnai Tündérkert Óvoda bölcsődei szolgáltatási egység
létrehozásával egybekötött korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 200.000.000
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Szihalom
Pályázó neve: SZIHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Tarka-Barka bölcsőde létrehozása Szihalom község családbarát
szolgáltatásainak fejlesztése érdekében
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 154.338.784
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Apc
Pályázó neve: APC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Apc Községi bölcsöde infrastrukturális fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 49.911.000
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Domoszló
Pályázó neve: DOMOSZLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Új bölcsődei szolgáltatás létrehozása mellett a Margaréta óvoda
felújítása Domoszló községben
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 148.414.367
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Gyöngyöspata
Pályázó neve: GYÖNGYÖSPATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Bokréta Egységes Óvoda - bölcsőde intézményi átalakítása új bölcsődei
szolgáltatási egység létrehozásával
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 46.194.169
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Verpelét
Pályázó neve: VERPELÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: "Gyöngyikék" - Gyermekjóléti alapellátás fejlesztése Verpelét
városában új bölcsődei szolgáltatói egység létrehozásával
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 185.458.107
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Heves
Pályázó neve: HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Heves Városi Óvodák és Bölcsőde Köznevelési Intézmény Arany János
úti Óvoda és Bölcsőde infrastrukturális fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 147.829.890
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Pétervására
Pályázó neve: PÉTERVÁSÁRA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A Pétervásárai Napköziotthonos Óvoda Bölcsődei szolgáltatási egység
létrehozásával egybekötött infrastrukturális fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 160.328.607
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Szűcsi
Pályázó neve: SZŰCSI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Szűcsi Óvoda infrastruktúrális fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 112.777.560
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Petőfibánya
Pályázó neve: PETŐFIBÁNYA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Petőfibányai Mini Manó Egységes Óvoda-Bölcsőde infrastrukturális
fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 72.603.749
TOP-1.4.1-15-HE1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába
állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével
Projekt település: Gyöngyössolymos
Pályázó neve: GYÖNGYÖSSOLYMOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A gyöngyössolymosi napköziotthonos óvoda infrastrukturális, minőségi
fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 102.759.939
TOP-2.1.1-15-HE1 Barnamezős területek rehabilitációja
Projekt település: Gyöngyös
Pályázó neve: GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: „Aktív Ház” sport és szabadidőközpont kialakítása és a környező
területek rehabilitációja
Dátum: 2017-06-13
Összeg (Ft): 569.998.200
TOP-2.1.2-15-HE1 Zöld város kialakítása
Projekt település: Lőrinci
Pályázó neve: LŐRINCI VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Zöldelő városunk
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 409.968.700
TOP-2.1.2-15-HE1 Zöld város kialakítása
Projekt település: Pétervására
Pályázó neve: PÉTERVÁSÁRA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Pétervására Déli városrész zöldfelületeinek hálózatos rekonstrukciója
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 575.000.000
TOP-2.1.2-15-HE1 Zöld város kialakítása
Projekt település: Heves
Pályázó neve: HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Heves Város Zöld szive
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 470.000.000
TOP-2.1.2-15-HE1 Zöld város kialakítása
Projekt település: Bélapátfalva
Pályázó neve: BÉLAPÁTFALVA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: BÉLAPÁTFALVA VÁROS ZÖLDTERÜLETI RENDSZERÉNEK
REHABILITÁCIÓJA, ÚJ KÖZÖSSÉGI ZÖLD TERÜLETEK KIALAKÍTÁSA
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 100.000.000
TOP-2.1.3-15-HE1 Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések
Projekt település: Átány
Pályázó neve: ÁTÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Átány község felszíni vízelvezetési rendszerének felújítása
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 64.604.400
TOP-2.1.3-15-HE1 Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések
Projekt település: Szihalom
Pályázó neve: SZIHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Szihalom község külterületi vízelvezetése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 60.000.000
TOP-2.1.3-15-HE1 Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések
Projekt település: Ecséd
Pályázó neve: ECSÉD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Települési környezvédelmi infrastruktúra-fejlesztés Ecséden
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 40.000.000
TOP-2.1.3-15-HE1 Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések
Projekt település: Visznek
Pályázó neve: VISZNEK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Települési környezetvédelmi infrastruktúra - fejlesztés Viszneken
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 80.000.000
TOP-2.1.3-15-HE1 Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések
Projekt település: Szilvásvárad
Pályázó neve: SZILVÁSVÁRAD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Szalajka-patak rekonstrukciója
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 212.236.230
TOP-3.1.1-15-HE1 - Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Projekt település: Adács
Pályázó neve: ADÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezése: Kerékpárút fejlesztése Adácson
Dátum: 2016-09-01
Összeg (Ft): 83.700.000
TOP-3.1.1-15-HE1 - Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Projekt települése: Boconád
Pályázó neve: BOCONÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezése: Kerékpáros fejlesztés Boconád, Heves és Tarnaméra községekben
Dátum: 2016-09-01
Összeg (Ft): 443.600.000
TOP-3.1.1-15-HE1 - Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Projekt település: Boldog
Pályázó neve: BOLDOG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezése: Kerékpárút fejlesztése Boldog Községben
Dátum: 2016-09-01
Összeg (Ft): 99.000.000
TOP-3.1.1-15-HE1 - Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Projekt település: Demjén
Pályázó neve: DEMJÉN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezése: Kerékpárút fejlesztése Demjén községben
Dátum: 2016-09-01
Összeg (Ft): 84.688.633
TOP-3.1.1-15-HE1 - Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Projekt település: Erdőtelek
Pályázó neve: ERDŐTELEK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezése: Kerékpáros közlekedés fejlesztése Erdőtelek és Tenk községekben
Dátum: 2016-09-01
Összeg (Ft): 175.600.000
TOP-3.1.1-15-HE1 - Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Projekt település: Füzesabony
Pályázó neve: FÜZESABONY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megevezése: Füzesabony - Szihalom között kerékpáros infrastruktúra építése
Dátum: 2016-09-01
Összeg (Ft): 230.000.000
TOP-3.1.1-15-HE1 - Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Projekt település: Heves
Pályázó neve: HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezése: Kerékpárút fejlesztése Heves városában
Dátum: 2016-09-01
Összeg (Ft): 205.000.000
TOP-3.1.1-15-HE1 - Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Projekt település: Kápolna
Pályázó neve: KÁPOLNA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezése: Tarna-menti kerékpárút kialakítása
Dátum: 2016-09-01
Összeg (Ft): 1 120.000.000
TOP-3.1.1-15-HE1 - Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Projekt település: Nagyréde
Pályázó neve: NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezése: Kerékpáros közlekedés fejlesztése Nagyrédén
Dátum: 2016-09-01
Összeg (Ft): 62.400.000
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Bekölce
Pályázó neve: BEKÖLCE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Az önkormányzati hivatal és a Mini Manó Óvoda épületének energetikai
korszerűsítése Bekölce községben
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 50.317.492
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Tófalu
Pályázó neve: TÓFALU KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A Kápolnai Közös Önkormányzati Hivatal Tófalui Kirendeltség
épületének energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 34.251.565
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Gyöngyös
Pályázó neve: GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Mátra Művelődési Központ energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 230.000.000
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Újlőrincfalva
Pályázó neve: ÚJLÖRINCFALVA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A Polgármesteri Hivatal energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 25.000.000
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Domoszló
Pályázó neve: DOMOSZLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A domoszlói Egészségház épületének energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 12.566.034
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Kápolna
Pályázó neve: KÁPOLNA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A Tarnavölgye Általános Iskola Kápolnai Tagiskola épületének
energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 110.621.618
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Sirok
Pályázó neve: SIROK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A siroki Kölyökvár Óvoda energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 50.022.096
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Bodony
Pályázó neve: BODONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A Parádi Közös Önkormányzati Hivatal Bodonyi Kirendeltségének
energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 11.922.563
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Boconád
Pályázó neve: BOCONÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A boconádi Szeleczky-kastély energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 161.704.842
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Gyöngyössolymos
Pályázó neve: GYÖNGYÖSSOLYMOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A gyöngyössolymosi orvosi rendelő épületének energetikai
korszerűsítése.
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 41.146.652
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Hort
Pályázó neve: HORT NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Hort Nagyközségi Önkormányzat közintézményeinek energetikai
korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 152.404.205
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Erdőtelek
Pályázó neve: ERDŐTELEK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Erdőtelki Gondozási Központ energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 28.004.470
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Heves
Pályázó neve: HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Heves város Újtelepi alapellátás rendelőinek energetikai fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 37.446.650
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Adács
Pályázó neve: ADÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Adács Önkormányzat közintézményeinek energetikai korszerűsítése
megújuló energiaforrás bevonásával
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 127.564.262
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Nagyút
Pályázó neve: NAGYÚT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Nagyút Községi Önkormányzat közintézményeinek energetikai
korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 107.295.528
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Bükkszék
Pályázó neve: BÜKKSZÉK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: A Bükkszéki Napköziotthonos Óvoda energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-06-13
Összeg (Ft): 40.789.686
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Karácsond
Pályázó neve: KARÁCSOND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Karácsond Község közintézményeinek energetikai korszerűsítése
megújuló energiaforrás bevonásával
Dátum: 2017-06-13
Összeg (Ft): 85.106.551
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Váraszó
Pályázó neve: VÁRASZÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: A váraszói önkormányzati hivatal épületének és a Pétervásárai Napközi
Otthonos Óvoda Váraszói Tagóvodájának energetikai korszerűsítése
Dátum: 2017-06-13
Összeg (Ft): 15.531.262
TOP-3.2.1-15-HE1 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése
Projekt település: Mátraballa
Pályázó neve: MÁTRABALLA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Óvoda energetikai korszerűsítése Mátraballán
Dátum: 2017-06-13
Összeg (Ft): 29.795.701
TOP-3.2.2-15-HE1 Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő,
megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex
fejlesztési programok keretében
Projekt település: Heves
Pályázó neve: HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Heves Város középületeinek energetikai fejlesztése megújuló
energiaforrások kiaknázásával
Dátum: 2017-06-13
Összeg (Ft): 420.000.000
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Mezőszemere
Pályázó neve: MEZŐSZEMERE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Háziorvosi rendelő felújítása, bővítése és a védőnői szolgálat
helyiségeinek, irodájának kialakítása, korszerűsítése, eszközök beszerzése Mezőszemerén
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 53.800.111
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Nagytálya
Pályázó neve: NAGYTÁLYA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Háziorvosi rendelő épületének felújítása és korszerűsítése Nagytályán
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 10.571.200
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Balaton
Pályázó neve: BALATON KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Háziorvosi szolgálati lakásnak, háziorvosi rendelőnek és a védőnői
szolgálatnak helyt adó épület infrastrukturális felújítása Balaton községben
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 71.005.551
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Nagyvisnyó
Pályázó neve: NAGYVISNYÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Nagyvisnyó orvosi rendelő és védőnői szolgálat épületének
korszerűsítése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 67.207.060
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Feldebrő
Pályázó neve: FELDEBRŐ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Egészségügyi alapellátás fejlesztése Feldebrő Községben új építésű
ingatlan kialakításával
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 89.969.966
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Váraszó
Pályázó neve: VÁRASZÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Háziorvosi, gyermekorvosi rendelőnek és védőnői szolgálatnak helyt
adó épület infrastrukturális felújítása Váraszó községben
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 31.149.449
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Visznek
Pályázó neve: VISZNEK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Viszneken
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 70.746.671
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Erk
Pályázó neve: ERK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése Erken
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 63.334.900
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Boldog
Pályázó neve: BOLDOG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Boldog Község egészségügyi alapellátásának infrastrukturális fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 79.181.780
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Hevesvezekény
Pályázó neve: HEVESVEZEKÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Hevesvezekény Község egészségügyi alapellátásának infrastrukturális
fejlesztése
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 32.937.107
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Gyöngyöstarján
Pályázó neve: GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Az I. számú Egészségház infrastrukturális fejlesztése Besenyőtelken
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 14.762.146
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Besenyőtelek
Pályázó neve: BESENYŐTELEK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Az I. számú Egészségház infrastrukturális fejlesztése Besenyőtelken
Dátum: 2017-06-13
Összeg (Ft): 25.302.060
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Boconád
Pályázó neve: BOCONÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Boconád község egészségügyi alapellátásának infrastrukturális
fejlesztése
Dátum: 2017-06-13
Összeg (Ft): 51.313.356
TOP-4.1.1-15-HE1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése
Projekt település: Poroszló
Pályázó neve: POROSZLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE
Projekt megnevezés: Háziorvosi és iskolaegészségügyi szolgálatok fejlesztése Poroszlón
Dátum: 2017-06-13
Összeg (Ft): 60.000.000
TOP-4.2.1-15-HE1 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Projekt település: Domoszló
Pályázó neve: DOMOSZLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Szociális alapszolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátás
infrastrukturális, minőségi fejlesztése Domoszló községben
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 160.828.889
TOP-4.2.1-15-HE1 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése
Projekt település: Hatvan
Pályázó neve: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület
Projekt megnevezés: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza infrastruktúrájának
fejlesztése Hatvanban
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 9.495.864
TOP-5.1.1-15-HE1 - Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatásigazdaságfejlesztési
együttműködések
Projekt település: Eger
Pályázó neve: Heves Megyei Önkormányzat
Projekt megnevezés: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás
fellendítésére
Dátum: 2016-06-23
Összeg (Ft): 800 000 000
TOP-5.1.2-15-HE1 Helyi foglalkoztatási együttműködések
Projekt település: Heves
Pályázó neve: HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: Foglalkoztatási együttműködések kialakítása a dél-hevesi térségben
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 420.000.000
TOP-5.1.2-15-HE1 Helyi foglalkoztatási együttműködések
Projekt település: Tarnalelesz
Pályázó neve: TARNALELESZ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Foglalkoztatási együttműködés Észak-Hevesben
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 420.000.000
TOP-5.1.2-15-HE1 Helyi foglalkoztatási együttműködésekProjekt település: Egerszalók
Pályázó neve: EGERSZALÓK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Helyi foglalkoztatási együttműködések Egerszalókon
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 60.000.000
TOP-5.1.2-15-HE1 Helyi foglalkoztatási együttműködések
Projekt település: Füzesabony
Pályázó neve: FÜZESABONY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Foglalkoztatási együttműködések támogatása a Füzesabonyi járásban
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 90.000.000
TOP-5.2.1-15-HE1 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex
programok
Projekt település: Gyöngyös
Pályázó neve: GYÖNGYÖS VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: „A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló komplex program
Gyöngyös városában”
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 178.000.000
TOP-5.2.1-15-HE1 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex
programok
Projekt település: Kisköre
Pályázó neve: KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Társadalmi együttműködés erősítése Kisköre déli leromlott városi
területén
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 59.600.000
TOP-5.2.1-15-HE1 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex
programok
Projekt település: Kisköre
Pályázó neve: KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
Projekt megnevezés: Társadalmi együttműködés erősítése Kisköre északi leromlott városi
területén
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 58.000.000
TOP-5.2.1-15-HE1 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex
programok
Projekt település: Heves
Pályázó neve: HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Projekt megnevezés: KOMPLEX TÁRSADALMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM
HEVES VÁROSBAN
Dátum: 2017-05-04
Összeg (Ft): 59.970.039
Heves megye általános iskolái:
Általános iskolák Heves megyében minden járásban megtalálhatóak, azonban vannak települések, ahol a gyermekeknek utazniuk kell, hogy iskolai oktatást kapjanak. Ez a szám szerencsére nem számottevő.
A megyében működnek állami, egyházi, alapítványi iskolák egyaránt, melyek közül néhány alternatív pedagógiai modellt képviselve tanítja a jelentkező diákokat. Megtalálható a Jenaplant alkalmazó iskola, Waldorf iskola, de működik megyénkben magántanulói közösség is.
Heves megye középfokú oktatási intézményei:
A megyében a középfokú intézmények minden típusa megtalálható, gimnáziumi képzéstől a szakmunkásképzésig találhatnak a diákok iskolát. Egyedül a Bélapátfalvi járásban nincs középfokú oktatási intézmény, azonban a megyében kialakított közlekedési infrastruktúra lehetővé teszi a könnyű megközelítését bármely intézménynek.
A középfokú szakképzésben jellemző a duális képzés. Az elmúlt évek statisztikái azt mutatják, hogy egyre kevesebb a szakmát tanuló, később pedig a szakmájában elhelyezkedő fiatal munkavállaló. A demográfiai adatok a lakosság csökkenéséről tájékoztatnak, mely arányosan csökkenti az oktatási intézményekbe járó tanulók számát.
A gimnáziumban tovább tanuló fiatalok száma emelkedett, ennek következtében a szakmát választó fiatalok száma csökkent. A szakképzésben részt vevő tanulók száma tehát csökkenést mutat, a fiatalok az iskola befejezését követően gyakran választják a külföldi tapasztalatszerzést, mely természetesen a munkaerőpiacot is érinti.
A Heves megyében folyó szakképzésekről, adatgyűjtéseink során szerzett információk alapján elmondható, hogy a szakképzési intézmények szinte minden iparágra próbálják felkészíteni a hallgatókat. Az iskolák duális képzésekkel ösztönzik az ott tanuló diákokat, a megyében számos program, rendezvény segíti a szakmai oktatás fellendítését. A gazdasági, demográfiai és egyéb változások következtében megjelenő munkaerőhiány azzal jár együtt, hogy megjelentek a hiányszakmák. Eziránti kereslet növelése érdekében, a diákok számára iskolai ösztöndíjprogramok indultak meg.
Heves megye felsőoktatási intézményei:
A megyénkben az ország 70 felsőoktatási intézménye közül 3 működik. Egerben található a 2016. július 1-jén egyetemmé váló, Eszterházy Károly Egyetem, öt karon kínál piacképes képzést a hallgatók számára. Az agrárképzés, a bölcsészettudományok, a pedagógusképzés, a gazdaság- és társadalomtudományok, a természettudományok, az informatika, a sporttudományok és a művészetek terén kínálnak képzéseket. A korábban önálló Károly Róbert Főiskola is összeolvadt az Eszterházy Károly Főiskolával, melyhez még csatlakozott Jászberény és Sárospatak. A campuson a gazdaságtudományok, az agrár és az informatika képzési területeken kínálnak lehetőségeket a tanulni vágyóknak. Az egri Hittudományi Főiskola egyházi fenntartású intézmény, ahol háromféle képzési forma közül választhatnak az érdeklődők.
Az alábbi felsorolás a Heves megyében folyó szakképzési intézményekben elérhető szakmákat mutatja be. A szakképzés 21 intézményben folyik a megyében.
Szakma
gépi forgácsoló
villanyszerelő
ipari gépész
Mezőgazdasági gépész
kertész
lovász
pék
kerti munkás
virágkötő és virágkereskedő
pincér
szakács
elektronikai technikus
gépgyártástechnológiai technikus
közgazdaság
asztalos
cukrász
eladó
épület- és szerkezetlakatos
gumiipari technikus
kőműves és hidegburkoló
mezőgazdasági gépész
női szabó
pék
abroncsgyártó
népi kézműves
dekoratőr
grafikus
divat - és stílustervező
festő, mázoló és tapétázó
textilműves
mozgókép- és animációkészítő
konyhai kisegítő
számítógépes adatrögzítő
számítógép szerelő, karbantartó
bádogos
szociális gondozó és ápoló
szakgimnáziumi képzés - gépészeti ágazat
szakgimnáziumi képzés - villamos-elektronika ágazat
szakgimnáziumi képzés - informatika ágazat
szakgimnáziumi képzés - gépészeti ágazat - katonia tagozat
szakgimnáziumi képzés - villamos-elektronika ágazat - katonai tagozat
szakgimnáziumi képzés - informatika ágazat - katonai tagozat
kiadványszerkesztő
nyomdaipari technikus
könyvkötő- és nyomtatvány feldolgozó
számítógép szerelő- karbantartó
weblapszerkesztő
informatikai rendzserüzemeltető
erdésztechnikus
vadgazdálkodási technikus
mezőgazdasági technikus
erdészeti szakmunkás
gazda
méhész
fakitermelő
motorfűrész kezelő
parkgondozó
aranykalászos gazda
sajtkészítő
vendéglátó eladó
élelmiszeripari szakmunkás
szőlész-borász
pénzügyi - és számviteli ügyintéző
kereskedő
turisztikai szervező, értékesítő
vendéglátás szervező - vendéglős
egészségügyi asszisztens
CAD-CAM informatikus
gazdasági informatikus
műszaki informatikus
Az Egri Szakképzési Centrumban folyó képzések tanulói létszáma 2018-ban:
Nappali rendszerű képzés 2018
Fábri Eufrozina, az Egri Szakképzési Centrum Főigazgató Asszony tájékoztatása alapján
Felnőttoktatás 2018.
Fábri Eufrozina, az Egri Szakképzési Centrum Főigazgató Asszony tájékoztatása alapján
Szakma | végzett tanulók 2017/2018-as tanévben | 2018/2019-es év tanulói adatai |
gépi forgácsoló | 45 | |
villanyszerelő | 17 | |
ipari gépész | 30 | |
Mezőgazdasági gépész | 81 | |
kertész | 22 | |
lovász | 6 | |
pék | 11 | |
kerti munkás | 8 | |
mezőgazdasági szakmacsoport | 44 | |
élelmiszeripari szakmacsoport | 5 | |
mezőgazdasági gépésztechnikus | 12 | |
villamosipar és elektronika | 62 | 103 |
informatika | 34 | 118 |
gépészet | 137 | 218 |
közgazdaság | 61 | 129 |
Asztalos | 5 | |
Cukrász | 3 | 34 |
Eladó | 4 | 33 |
Épület- és szerkezetlakatos | 8 | 35 |
Gumiipari technikus | 11 | |
Kőműves és hidegburkoló | 3 | 16 |
Mezőgazdasági gépész | 5 | 8 |
Női szabó | 5 | 4 |
Pék | 3 | 16 |
rendészet és közszolgálat ágazat | 83 | |
agrár gépész ágazat | 34 | |
abroncsgyártó | 18 |
Forrás: KSH
- Heves megye lakónépessége 2020. január 1-jén 293 ezer fő volt, 0,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
- 2020 I–III. negyedévében összesen 2141 gyermek jött a világra, és 3157 fő hunyt el. Az élveszületések száma 11%-kal több, a halálozásoké 6,0%-kal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában.
- A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1016 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 29%-kal kisebb volt a 2019. I–III. negyedévinél. A természetes fogyás népességre vetített 4,6 ezrelékes megyei értéke kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál (3,4 ezrelék).
- 2020. január–szeptemberben 1621 házasságkötést anyakönyveztek, 5,0%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az időszakon belül a koronavírus okozta járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések következtében a II. negyedévben 12, a III. negyedévben 1,9%-kal kevesebb pár kötött házasságot, mint 2019 azonos időszakaiban.
Gazdasági aktivitás
Forrás: KSH
- 2020 III. negyedévében Heves megyében a 15–74 éves népesség 58,2%-a, 128 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé, számuk 4,7%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 5,2 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.
- A munkaerőpiacon 123 ezer fő foglalkoztatottként, 5 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A járvány következtében a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké nőtt 2019 III. negyedévéhez képest. A változás mértéke mindkét mutató esetében nagyobb volt az országosnál.
- A foglalkoztatási ráta 56,0%-ot tett ki, ami 3,2 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az arány alacsonyabb volt az országos átlagnál (60,5%).
- A munkanélküliségi ráta 3,7%-ot ért el, ami 1,2 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az arány elmaradt az országos átlagtól (4,4%).
- Az inaktívak száma 92 ezer főt tett ki, 6,0%-kal többet az egy évvel korábbinál. A növekedést részben az okozta, hogy a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége – a személyes kontaktus elkerülése és a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet miatt – nem tudott aktívan munkát keresni és/vagy két héten belül munkába állni.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként
Forrás: KSH
- 2020 I–III. negyedévében Heves megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 360 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkeresete 239 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 372 ezer, a nettó átlagkereset 248 ezer forintra emelkedett.
- A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 8,0%-kal múlta felül a 2019. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme elmaradt az országostól. Az alkalmazottak 8,8%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
- A versenyszférában 7,2%-kal, 383 ezer forintra, a költségvetési szférában 11,4%-kal, 319 ezer forintra emelkedtek a bruttó keresetek.
- Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 5,8, a szellemieknél 8,6%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 297, az utóbbiak 444 ezer forintot kerestek.
Nyilvántartott álláskeresők száma 2019. január – 2020. szeptember
Forrás: KSH, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
Nyilvántartott álláskeresők változása 2019. január – 2020. szeptember
Forrás: KSH, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
- Heves megyében 2020. szeptember végén 14 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 36%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A koronavírus okozta járvány első hullámát követően az aktív munkakeresés megindulása a regisztrált álláskeresők számának jelentős emelkedését okozta, ami szeptember végére valamelyest veszített intenzitásából.
- A pályakezdő álláskeresők száma (1215 fő) 23%-kal több lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 8,6% volt.
- Az álláskeresők 29%-a legfeljebb 3 hónapja, 28%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 39%-kal meghaladta a 2019. szeptemberit.
- Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (43%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 25%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 26%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 5,9%-uk pedig diplomás volt.
- A nyilvántartott álláskeresők körében az ellátottak aránya 3,7 százalékponttal csökkent az előző év azonos időpontjához képest: az álláskeresők 13%-a álláskeresési járadékban, 11%-a álláskeresési segélyben, 28%-a szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 49%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.
- Szeptember végén 2,3 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk alig változott (+0,1%) az egy évvel korábbihoz képest. Tíz üres álláshelyre 61 álláskereső jutott, 16-tal több, mint 2019 szeptemberében.
Megyénkben 11 város, 94 falu és 16 aprófalu található. Megyénkre is jellemző, hogy a lakosság nagy része a városokban és annak környékén él. A népesség.com oldalon fellelhető 2018-as Heves megyei adatok azt mutatják, hogy a megye népessége 295.792 fő, mely azt jelenti, hogy az ország lakosságának 3%-a él itt. 135.489 lakás van megyénkben, mely adat 2,2 fő/lakást feltételez.
A megye településhálózata változatos, több olyan település található itt, melynek lélekszáma nem éri el az 1000 főt. Három legnépesebb városaink Eger, Gyöngyös illetve Hatvan, az ekörül található települések 2500 fő körüli átlag népességgel bírnak. A megye déli részein átlagosan 1500 fős települések találhatók. Sajnos Heves megyében is jellemző az aprófalvak elnéptelenedése,
Heves megyében 2017-ben 173 új lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, ami 15%-kal több volt, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyen a lakások 51, a többi városban 16, a községekben 33%-a épült. A lakásberuházások valamennyi településtípus esetében élénkültek.
A természetes személyek 27, a vállalkozások 21%-kal több lakás építését finanszírozták, mint 2016-ban. Az új lakások nagyobb hányadát, több mint hattizedét továbbra is a természetes személyek építtették saját használatra.
A nagyobb arányt képviselő családi házas építési formának köszönhetően a lakások átlagos alapterülete az országosnál 20 m²-rel nagyobb volt, 120 m²-t tett ki. 64%-uk 4 és több szobaszámú volt.
Az év folyamán a megyében 28 lakás szűnt meg, 10-zel kevesebb, mint 2016-ban. Az építések és megszűnések egyenlegeként a lakásállomány 145-tel gyarapodott.
2017-ban a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések együttes száma alapján az előző évhez viszonyítva 31%-kal több, összesen 464 új lakás építése kezdődhet.
(forrás: http://www.hkik.hu/sites/default/files/heves_megye_gazdasaga_2017.pdf)